Az van Ai Wei Wei kurva jó művész. Ha nem vesszük a diktatúrára való reflekcióit, akkor is. De ott vannak ezek is, amik meg a legtöbbször lélegzetelállítóak, zseniálisak, esszenciálisak. Azt hiszem ilyen az igazi jó művészet, reagál, reflektál, véleményt mond a valóságról, mindezt valamilyen esztétikai minőségen keresztül. Valahogy mégis zavar Ai Wei Wie, pedig egy igazi hős. Most, hogy tele volt/van vele a Guardian és már nagyon unom az egy dolog hiszen még mindig vagy le van tartóztatva, vagy az adóval vegzálják és ezt jó ha tudja a világ. Kína nem sexy hanem kőkemény diktatúra. De ő maga nekem valahogy zavaros. A tweet-ek és az új-média sztárság, a nagy zabálások, egy új jó csaj meg gyerek, az elnyomott művész, aki Damian Hirst-ösen ki tudja rakni iskolatáskákból a müncheni múzeum homlokzatát, vagy 10 tonna egyenként festett porcelán napraforgószemet szállít a Tate-be. Egy jól managelt fokhagymaszagú szabadságharcos. De Ai Wei Wei egy hős a róla szóló doku meg tök érdekes sokféle szempontból plusz, mint dokumentumfilm is teljesen rendben van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése