Whiplash (Damien Chazelle - 2014)

Tényleg egy csomó dolog zavart benne, ez a Rocky-s küzdős cucc elég béna ha dobolásról van szó. Meg nagyon amerikai. Azért még másnap is eszembe jutott, hogy akkor most mi is... Azt mondom, mindenki nézze meg, ne adja fel a közepén és döntse el maga, hogy tanulságos-e vagy sem. 

Sex, Drugs & Taxation (Christoffer Boe - 2013)

Két cucc jutott az eszmbe. A Rush, ahol az uncsi Niki Lauda aratja a babérokat az élet császára mellett és a The Wolf of Wall Street. Mert ez valahol egy dán The Wolf of Wall Street. Kicsit ízlelgessük ezt a mondatot. Meg ez is valós történet alapján. Meg sokminden, de valahogy mégsem az igazi. Lehet, hogy azért mert az élet történik és nem akar történeteket elmesélni. Azért az érdekes, hogy valaki adózás-függővé tud válni ahelyett, hogy kábszizna, meg csajozni. Ilyet is csak a skandinávok tudnak.

Frequencies (Darren Paul Fisher - 2013)

Nem mondom, hogy minenben következetes, de kétségtelenül meg van a hangulata. Meg minden rezegés szóval tessék egymásra hangolódni. Úgyis minden meg van írva a nagykönyvben. Vagy mégsem.

Star Wars I-III (George Lucas 1999-2005)

Azért valljuk be ezt a három részt inkább a pénztárca diktálta nem a dramaturgia. Ami még rossz, hogy ezután egyból folytatni az 1977-es még náci katonás résszel nem egyszerű. Én tartok egy kis szünetet az folytatom az eredetikkel.

The Hobbit: The Battle of the Five Armies (Peter Jackson - 2014)

Nem tudom Peter Jackson hogy adja el ugyanazokat a csatajeleneteket, ugyanazzal az egy 'Ki tart velem a végső küzdelemre?!' mondattal úgy lassan 15 éve évente 3 órában. De megteszi! Gondolom ha kifogyott a Hobbit-ból is, akkor jön Tolkein határidőnaplója... Na azt én mér tényleg nem!

Andy Warhol - A Documentary Film (Ric Burns - 2006)

Nem mintha valaki is nézne Warholról 3 órás dokufilmet, amikor lehet valóságshow-t is nézni arról élőben, hogy ki hogy veri ki kinek. A frucsa, hogy ezt is Andy találta ki. Az első 24 órás film hozzá köthetőm ahogy egy csomó real time film is. De az egész 70-es évek New York-ja cucc annyira klassz, hogy én bármikor, bármit erről. Azt is tudom, hogy ezzel nagyjából egyedül vagyok.

The Guest (Adam Wingard - 2014)

A Rambo I-et z kategóriás horrort (igen amikben az elvarázsolt kastélyban van az utolsó, gonoszt lezúzó jelenet), Steven Segal-t, meg szuperkatonás filmeket beleraktak a turmixgépbe és ez jött ki. Kicsit gyanús az állaga és az íze sem az igazi, de nyugodtan meg lehet nézni ha valami jobb nem jut az eszünkbe.