Hihetelen, ahogy az amcsik ezredjére is eladják a nagy klisé-lexikont, de eladják ezredejére is. Sorolni sincs kedvem, a végére mégis összeáll a pátosz és megint kiderül ezeket a csávókat aztán nem állítja meg semmi.
2012. április 30., hétfő
Play (Ruben Östlund - 2011)
Végre egy bátor és okos film. Bátor a téma miatt és okos, ahogyan ezt az igen érzékeny dolgot kezelni tudja. Nagyon ott van a bölcsős jelenet. Mindenkinek útban van a dolog mégsem tesz ellene semmit. Morális kérdések, filozófia, hiányzó hős effektus hívhatjuk sokmindennek a bölcső ettől még marad az útban. Ahogy a bevándorló kérdés is. A mekiben evő indiánoktól, az afrikai tánccal felépő svéd kislányon át a klasszikust klarinéttal előadó távol-keleti csávóig. Hogy ügye a fő problematikáról a rasszizmus mögé bújó feka kis rablókról ne is beszéljünk. Igazából nincs kedvem foglalkozni a sok rasszista barommal, aki végre önigazolásra találhat, naügyézhet és hasonlók. A téma pont ettől sokkal bonyolultabb. Mert mindenki tudja, hogy ami útban van azt arrébb kell tenni, nincs olyan, hogy valakiknek mindent lehet, valakit pedig az ellnőr is megbüntet a villamoson. Megvannak a receptek csak pont ezektől az ostoba kiabálóktól nem meri megtenni európa azt, emit kellene. Hogy nehogy azt süssék rá, hogy ő is csak egy rasszista barom, hogy az indítékai nem értékalapúak (vannak értékek, szabályok, amiket mindenkinek be kell tartania), hanem populista maszlagok. Sajnos a liberalizmusnak vége, a saját farkába harapott a kígyó én bánom a leginkább, de így van. A film pedig nagyszerű.
.jpg)
Végre egy bátor és okos film. Bátor a téma miatt és okos, ahogyan ezt az igen érzékeny dolgot kezelni tudja. Nagyon ott van a bölcsős jelenet. Mindenkinek útban van a dolog mégsem tesz ellene semmit. Morális kérdések, filozófia, hiányzó hős effektus hívhatjuk sokmindennek a bölcső ettől még marad az útban. Ahogy a bevándorló kérdés is. A mekiben evő indiánoktól, az afrikai tánccal felépő svéd kislányon át a klasszikust klarinéttal előadó távol-keleti csávóig. Hogy ügye a fő problematikáról a rasszizmus mögé bújó feka kis rablókról ne is beszéljünk. Igazából nincs kedvem foglalkozni a sok rasszista barommal, aki végre önigazolásra találhat, naügyézhet és hasonlók. A téma pont ettől sokkal bonyolultabb. Mert mindenki tudja, hogy ami útban van azt arrébb kell tenni, nincs olyan, hogy valakiknek mindent lehet, valakit pedig az ellnőr is megbüntet a villamoson. Megvannak a receptek csak pont ezektől az ostoba kiabálóktól nem meri megtenni európa azt, emit kellene. Hogy nehogy azt süssék rá, hogy ő is csak egy rasszista barom, hogy az indítékai nem értékalapúak (vannak értékek, szabályok, amiket mindenkinek be kell tartania), hanem populista maszlagok. Sajnos a liberalizmusnak vége, a saját farkába harapott a kígyó én bánom a leginkább, de így van. A film pedig nagyszerű.
2012. április 29., vasárnap
Extremely Loud & Incredibly Close (Stephen Daldry - 2011)
Eddig a legjobb film 9.11-ről, már csak azért is mert nem (csak) arról szól. Inkább a történetekről, történetekről, ami mindenkinek van, van hogy jobb van, hogy rosszabb. Próbálja is mindenki felfedzni miért is történnek, mi is az értelme. Aztán legtöbbször kiderül, hogy csak úgy, minden racionális magyarázat nélkül történnek bele a világba. Az élet sajnos nem matek se megoldókulcsa se megoldása nincs. Mindez egy értelmetlen katasztrófa a hátterében elmesélve egészen meghatározó hatásfokkal működik, a két szál nem, hogy kioltaná, de erősíti egymást.
Eddig a legjobb film 9.11-ről, már csak azért is mert nem (csak) arról szól. Inkább a történetekről, történetekről, ami mindenkinek van, van hogy jobb van, hogy rosszabb. Próbálja is mindenki felfedzni miért is történnek, mi is az értelme. Aztán legtöbbször kiderül, hogy csak úgy, minden racionális magyarázat nélkül történnek bele a világba. Az élet sajnos nem matek se megoldókulcsa se megoldása nincs. Mindez egy értelmetlen katasztrófa a hátterében elmesélve egészen meghatározó hatásfokkal működik, a két szál nem, hogy kioltaná, de erősíti egymást.
2012. április 28., szombat
Chronicle (Josh Trank - 2012)
Nehéz a szuperhősök élete. Van ez a sok morális kérdés meg, hogy hogy használjuk a szupererőt. Aztán meg ha az ember nem szuperhős hanem egy kis köcsög, akkor meg ez az egész tuti rosszul sül el. És rosszul is sül el. Valamiért végignéztem, talán azért mert csak a végén veti el a sulykot. Mondjuk akkor nagyon.
Nehéz a szuperhősök élete. Van ez a sok morális kérdés meg, hogy hogy használjuk a szupererőt. Aztán meg ha az ember nem szuperhős hanem egy kis köcsög, akkor meg ez az egész tuti rosszul sül el. És rosszul is sül el. Valamiért végignéztem, talán azért mert csak a végén veti el a sulykot. Mondjuk akkor nagyon.
2012. április 19., csütörtök
Half of Oscar (Manuel Martín Cuenca - 2010)
Azért azt nehéz megúszni, hogy valami tartalmat rakjunk egy filmbe. Lehet altatni a nézőt messzeségbe elnézésekkel, de egy idő után kevés lesz. A 3 perces jelenet pedig, hogy a testvérek szerelmesek meg már nem érdekel senkit. Egyszercsak vége lett és maradt a kínos kérdés: na és?
Azért azt nehéz megúszni, hogy valami tartalmat rakjunk egy filmbe. Lehet altatni a nézőt messzeségbe elnézésekkel, de egy idő után kevés lesz. A 3 perces jelenet pedig, hogy a testvérek szerelmesek meg már nem érdekel senkit. Egyszercsak vége lett és maradt a kínos kérdés: na és?
2012. április 10., kedd
2001: A Space Odyssey (Stanley Kubrick - 1968)
Kétségtelen és elvitathatlan az aurája és a hatása az űrös filmekre az Alien-től az Star Wars-ig, űrhajón belül és kívül egyaránt. A mesterséges intelligancia része egész egyszerűen meghökkentő. Kubrick-al meg nehéz vitatkozni, de akkor is. A film ahogy össze van rakva, a hullámzó ritmikától kezdve a hosszú zenés betétekig, az üres képernyőn keresztül a 10 perces űrutazásig és a befejezésig egyszerűen már zavaró. Lehet csak sok feszes film-noir után, de nekem, mint film nem állt össze.
Kétségtelen és elvitathatlan az aurája és a hatása az űrös filmekre az Alien-től az Star Wars-ig, űrhajón belül és kívül egyaránt. A mesterséges intelligancia része egész egyszerűen meghökkentő. Kubrick-al meg nehéz vitatkozni, de akkor is. A film ahogy össze van rakva, a hullámzó ritmikától kezdve a hosszú zenés betétekig, az üres képernyőn keresztül a 10 perces űrutazásig és a befejezésig egyszerűen már zavaró. Lehet csak sok feszes film-noir után, de nekem, mint film nem állt össze.
2012. április 9., hétfő
Sunset Boulevard (Billy Wilder - 1950)
Na ilyen az, amikor a film-noir klisékből kinő valami új. Billy Wilder tudja a szakma alfaját és omegáját itt még hozzáteszi ezt a zseniális önreflektív hollywoodi hátteret. A némafilm hűs árnyékáből szabadulni nem akaró hősnőnk lejárt szavatosságú színészbarátai között meg Buster Keaton tűnik fel és passzol a bridzsben. Igazi dráma és filmtörténeti tabló egy 4 perces jelenetben. De humoros és nyomasztó, mint krimi meg kritikus is, ahogy a filmiparról lamentál. Egyszerűen remek. Nem most látom először és nem is utoljára. Hol van ehhez képest az Artist... fényévekre.
Na ilyen az, amikor a film-noir klisékből kinő valami új. Billy Wilder tudja a szakma alfaját és omegáját itt még hozzáteszi ezt a zseniális önreflektív hollywoodi hátteret. A némafilm hűs árnyékáből szabadulni nem akaró hősnőnk lejárt szavatosságú színészbarátai között meg Buster Keaton tűnik fel és passzol a bridzsben. Igazi dráma és filmtörténeti tabló egy 4 perces jelenetben. De humoros és nyomasztó, mint krimi meg kritikus is, ahogy a filmiparról lamentál. Egyszerűen remek. Nem most látom először és nem is utoljára. Hol van ehhez képest az Artist... fényévekre.
2012. április 8., vasárnap
Double Indemnity (Billy Wilder - 1944)
Klasszik biztosító ügynökös film-noir. A főhős narrál, öt perc alatt szed fel egy nőt miközben legalább kétszer gyújt cigarettára, a vamp szövi a szálakat, irodaajtók üvegablakain kétoldalról látszanak a nevek, hőseink pedig buknak el sorra. Ahogy azt kell. Az amerikai filmipar egyet nagyon tud: hogyan kell egy jó és fordulatos sztorit pontról pontra szépen elmesélni a vásznon. A szerzői film ezt felejti el, vagy jobb esetben dobja ki tudatosan az ablakon. Ettől még a film-noir a film klasszikus korszaka ez pedig egy remek darab belőle.
Klasszik biztosító ügynökös film-noir. A főhős narrál, öt perc alatt szed fel egy nőt miközben legalább kétszer gyújt cigarettára, a vamp szövi a szálakat, irodaajtók üvegablakain kétoldalról látszanak a nevek, hőseink pedig buknak el sorra. Ahogy azt kell. Az amerikai filmipar egyet nagyon tud: hogyan kell egy jó és fordulatos sztorit pontról pontra szépen elmesélni a vásznon. A szerzői film ezt felejti el, vagy jobb esetben dobja ki tudatosan az ablakon. Ettől még a film-noir a film klasszikus korszaka ez pedig egy remek darab belőle.
Bill Cunningham New York (Richard Press - 2010)
Igazán inspirálóak a new yorki utca csodabogarai. Meg igazán inspiráló ez a szürke fotós csodabogár is a divat csoda- és cserebogarai között. Aztán a végén egyszercsak megtörténik egy 2 perces csend, amivel az egész kicsit zárójelbe kerül. Igazán emberi. Fotó, amerika, vagy a divat iránt érdeklődőknek mindenképp érdemes.
Igazán inspirálóak a new yorki utca csodabogarai. Meg igazán inspiráló ez a szürke fotós csodabogár is a divat csoda- és cserebogarai között. Aztán a végén egyszercsak megtörténik egy 2 perces csend, amivel az egész kicsit zárójelbe kerül. Igazán emberi. Fotó, amerika, vagy a divat iránt érdeklődőknek mindenképp érdemes.
2012. április 3., kedd
Like Crazy (Drake Doremus - 2011)
Na van ez a szerelem dolog, az egyik legjobb drog a világon, erős elvonással, de durva elszállásokkal. Aztán meg van ez az Életnek nevezett dolog, na az meg legtöbbször sokkal kevésbé ütős. Meg van az is, hogy a szerelem mindent legyőz. Meg van úgy, hogy nem. Legtöbbször persze nem. Pontosabban a szerelem mindig mindent legyőz, legtöbbször önmagát is. Kegytelenül pontos film, kegyetlen vágásokka.
Na van ez a szerelem dolog, az egyik legjobb drog a világon, erős elvonással, de durva elszállásokkal. Aztán meg van ez az Életnek nevezett dolog, na az meg legtöbbször sokkal kevésbé ütős. Meg van az is, hogy a szerelem mindent legyőz. Meg van úgy, hogy nem. Legtöbbször persze nem. Pontosabban a szerelem mindig mindent legyőz, legtöbbször önmagát is. Kegytelenül pontos film, kegyetlen vágásokka.
2012. április 2., hétfő
The Iron Lady (Phyllida Lloyd - 2011)
Azért az a filmbből kiderült, hogy Margareth ebből az egészből hálistennek már keveset fog majd fel, márha elviszik a moziba. A család nem hiszem, hogy örül, hogy anya szenilitása és iszákossága ily nagy hangsúlyt kapott. A történelem iránt édeklődők nem hiszem, hogy örülnek, hogy Thatcher szenilitása és iszokossága nagyobb hangsúlyt kap, mint a Falkland-háború. Én se örülük, mert nem sikerült eldönteni, hogy személyes filmet csináljon Phyllida Lloyd, vagy történelmi tablót. Szerintem csak Meryl Streep családja örül, hogy anya ekkora színész. És igazuk van.
Azért az a filmbből kiderült, hogy Margareth ebből az egészből hálistennek már keveset fog majd fel, márha elviszik a moziba. A család nem hiszem, hogy örül, hogy anya szenilitása és iszákossága ily nagy hangsúlyt kapott. A történelem iránt édeklődők nem hiszem, hogy örülnek, hogy Thatcher szenilitása és iszokossága nagyobb hangsúlyt kap, mint a Falkland-háború. Én se örülük, mert nem sikerült eldönteni, hogy személyes filmet csináljon Phyllida Lloyd, vagy történelmi tablót. Szerintem csak Meryl Streep családja örül, hogy anya ekkora színész. És igazuk van.
2012. április 1., vasárnap
The Intouchables (Olivier Nakache, Eric Toledano - 2011)
Ha megcsinálták volna az amcsik Eddie Murphy-vel, lehetett volna belőle egy másodrangú vígjáték (reméljük nem csinálják meg). De mivel a franciák csinálták meg ráadásul jóízléssel, így kapunk egy remek filmet az élet szeretetéről, tiszteletéről. Vicces, inspiráló, szomorú, néhol negédes, de hát igaz törtnet alapján készült. És azt se feledjük, hogy a fontos dolgok a külvárosból jönnek a belvárosba és nem fordítva!
Ha megcsinálták volna az amcsik Eddie Murphy-vel, lehetett volna belőle egy másodrangú vígjáték (reméljük nem csinálják meg). De mivel a franciák csinálták meg ráadásul jóízléssel, így kapunk egy remek filmet az élet szeretetéről, tiszteletéről. Vicces, inspiráló, szomorú, néhol negédes, de hát igaz törtnet alapján készült. És azt se feledjük, hogy a fontos dolgok a külvárosból jönnek a belvárosba és nem fordítva!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)