Umberto Eco valahol azt írja, hogy nincs izgalmasabb a két ruhadarabb között kivillanó női testrésznél. Mert a többit hozzáképzeljük és így lesz csak igazán izgalmas. Ilyenek a szerzői filmek is. Van, hogy az embernek van kedve hozzáképzelni, ami nincs ott, vagy épp pont jó pillanatban kapja el az embert, így nem is kell nagy erőfeszítést tenni. Na most nekem nem volt kedvem hozzáteni a filmünköz. Amikor először láttam, tetszett, kicsit zavaros volt, de szerettem. Most csak a zavarosság maradt. Persze valahol erről a zavarról is szól. Mindenképpen érdekes film és biztos nekifutok majd harmadjára is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése