Néztem, néztem, le voltam nyűgözve a dolog költőiségén. Kép, zene, szöveg minden szinten. Próbáltam összerakni. Na az nehezebben ment. Aztán segített az internet, mit is kellett volna látnom. Hogy nem láttam, nem zavar, meg kell nézni megint. Hogy kicsit didaktikus. Az se zavar. Van ez a kategória, hogy művész, vagy alkotói film. Na ez az. Az egyetemen meg tanfilm lehetne, hogy hogy is kell asszociatív módon vágni. Hogy egy DSLR kamerával vették fel az egészet, az már csak a bosszantó kategória. Bosszatntó mert nem azon múlik, hanem a tehetségen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése